Shady:
Children of Distance - Remény
Tömören: vágyakozva elérni mindent mi jó,
Kijózanodva persze az ember rádöbben a tényre,
Meg lett csalva, hiába vár a csalfa, vak reményre.
Félelem és remény, remény és félelem,
Két ellentétes érzelem, s ahogy én azt képzelem,
A rettegés nyer teret a reménybeli képzeten,
S a félelmem, hogy a kényelmet, amit a remény táplál
Többen, és többen várják a vártnál,
S ha kiderül, hogy az, amiért eddig hajtott,
Az a nem óhajtott dolog bizonytalan képe,
Remény
Lesz reményének halála és félelmei társa.
A vágy tárgyának elérése bizonytalanságba hajt,
Ez tart a reménytelenségnek bakot majd.
Hajh! Sóhaj, mert ez csak hozza a bajt.
Refrén:
Children of Distance - Remény
Children of Distance
Az élet csupa válasz nélküli kérdés, gigászi, kőkemény!
Ha kérdezel minket az csak vigasz, hogy van remény.
Elfeledtük már a jót, mi megnyugtatott régen,
Egy olyan világban élünk hol a rossz van előtérben,
Az élet csupa csukott ajtó, a remény a kulcs a hit pedig a zára!
Mert igaz, vigasz, hogy a remény hal meg utoljára.
Horus:
Eszembe jut a remény, rádöbbenek, az élet kemény,
Hisz, ha nem lenne kemény, nem létezne a remény,
Ezt a szót az okosok ugyan miért találták ki?
Nem arra, hogy ha baj van, mondhassa bárki?
Megnyugtat a bizonyos mondat, nyugi van még remény,
De észhez kéne néha térni, akad itt egy tény.
Children of Distance - Remény lyrics
Hidd el nincsen menekvés, ha zsákutcába kergetnek.
Csak egy ronda illúzió, egy kibaszott nagy tévedés,
Ha lenne a földön remény, akkor nem lenne rettegés.
Akik ebben hisznek azok félnek a ténytől,
Félnek a ténytől és elállnak a fényből,
Hitegetik magukat, és nem látnak a ködtől,
Azt hiszik a sötétben, megmenekülnek a rémtől.
A rémtől, ami egy életen átkerget, rosszat terjeszt,
Belopózik mindenhová félelmet, gerjeszt,
[Children of Distance - Remény a www.dalszoveg.hu-n]
Refrén:
Elfeledtük már a szót mi megnyugtatott régen,
Egy olyan világban élünk hol a rossz van előtérben,
Az élet csupa válasz nélküli kérdés, gigászi, kőkemény!
Ha kérdezel minket az csak vigasz, hogy van remény.
Elfeledtük már a jót, mi megnyugtatott régen,
Egy olyan világban élünk hol a rossz van előtérben,
Az élet csupa csukott ajtó, a remény a kulcs a hit pedig a zára!
Mert igaz, vigasz, hogy a remény hal meg utoljára.
Shady:
Volt, aki verset írt hozzá, van, aki szöveget formál,
De lesz-e, majd aki többet tesz pár rímes sornál?
Remény
Ha a csilingelő hangja börtönbe rakja,
Mert akkor életének elhullik egy apró darabja,
Hisz a rengeteg remény, a bájoló lágy trillák,
Csilli-villi villák, a bazi sok millák
Mind-mind csak álom, túlmutatnak egy várt reményteli határon.
De szükség van rá, hisz ez minden lépés eleje,
Mert valamiben hinni kell, ez az előbbre jutás veleje,
A lélek hajtó ereje és ebben rejlik a dolognak a deleje.
Van remény, igen! De hol? Én nem látom,
Children of Distance
Mint ha állnék, várnék, egyhelyben járnék,
S hagynám, hogy csendesen elnyeljen az árnyék.
Refrén:
Elfeledtük már a szót mi megnyugtatott régen,
Egy olyan világban élünk hol a rossz van előtérben,
Az élet csupa válasz nélküli kérdés, gigászi, kőkemény!
Ha kérdezel minket az csak vigasz, hogy van remény.
Elfeledtük már a jót, mi megnyugtatott régen,
Egy olyan világban élünk hol a rossz van előtérben,
Az élet csupa csukott ajtó, a remény a kulcs a hit pedig a zára!
Mert igaz, vigasz, hogy a remény hal meg utoljára.
Horus:
A reményről mind a ketten másként vélekedünk,
De közös bennünk egy dolog, benne már nem hiszünk.
Children of Distance - Remény lyrics
Mi kitartunk majd egymás mellett, és írunk azon nyomban.
Írunk, hogy másnak létezzen még a remény,
Ha nincs visszaút reményt ad ez a két legény,
Olvassák majd a rímeinket, mint egy rövid regényt,
És úgy fogják majd fel, mint egy falatnyi kis esélyt.
Egy vigaszt a bajukra, hogyha mindenük elveszett,
Akkor értékelik, majd amit pár ember tervezett.
Megálmodtunk közösen egy közös számot,
És végre valóra váltottuk, ezt az álmot.
Úgy gondoltuk miért ne világosítsuk fel a világot,
Az széllel szemben álltunk és szórtuk a virágot.
Talán ha látjátok, hogy mi hárman összetartunk,
Velünk együtt éreztek, és majd egy irányba hajtunk.
Az élet remény, küzdelem, bukás, sírig tartó versenyfutás.
Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni, ez az élet!
|